Manapság nagyon harsány a közélet azoktól a botrányoktól, amik "x, y, z" iskolai végzettségéről szólnak. Az illető - magas beosztású - úr nem is végzett egyetemet, főiskolát, hovatovább még érettségi bizonyítványt sem szerzett . Utóbb még az is kiderülhet, hogy a 8 általánosa sincs meg, de még tánciskolával és faiskolával sem rendelkezik.
"Kevésbé civilizált" közösségek nem iskolai végzettség szerint választanak maguk közül vezetőt. Mindenképpen maguk közül választanak vezért, de egészen más ismérvek szerint, például, aki már így-úgy bizonyított, bebizonyította, hogy a sajátjai érdekeit tartja szem előtt, minden más külső érdekkel szemben. ennek mentén mozgósítja a népét, rendelkezik jókora élettapasztalattal (nem feltétlenül állami iskolai végzettséggel), a fiatalabbak felnéznek rá (joggal), követik, elfogadják intelmeit. Ő maga pedig evidenciának tartja, hogy ezzel vissza nem él!
Emlékszem, a 6o-as években egy nagynevű textilgyár dolgozójaként rácsodálkoztam, hogy a vállalat jogásza, aki értelemszerűen Dr.Úr, vagy elvtárs, párját ritkitóan faragatlan, arrogáns ember volt, aki még ifjabb korában azt az alapvető illemtani neveltetést sem kapta meg, hogy egy nálánál idősebb nődolgozó (egyébként három műszakos szövőnő előtt nem ugrat be az üzemi ebédlő bejárati ajtaján, vagy köszön, ha belép valahová, ahol emberek tartózkodnak. Sok minden más is, amit nem hiszem, hogy a jogi karon tanítanak. Ezek a dolgok kimaradtak az életéből.
Mindezekkel csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy "A tudás hatalom", de a hatalom nem biztos, hogy tudás is!
