Engem aztán igazán nem lehet részrehajlással illetni, azonban a mai legyengült, beteg államháztartási állapotok minden egészséges gondolkodású állampolgár számára fejtörést okoznak.
Mi az, amit rosszul csináltam?
Reggel felkeltem, elkészülődtem, kimentem a busz, villamos, HÉV, metróállomásra, hogy bejussak a munkahelyemre. Tettem ezt még akkor is, ha azzal kellett szembesülnöm, hogy a munkabérem nem is emelkedett, de a munkába járás feltételei rosszabbodtak, költségei magasodtak.
Mára már ezek a dilemmák lényegesen kisebbek, mert egyáltalán nem kell munkába járni. Utiköltségem legfeljebb akkor van, ha mentálisan lepukkant egészségügyi állapotom és a velem született túlélési ösztönöm miatt úgy döntök, hogy még adok némi esélyt magamnak és orvoshoz fordulok.
Doktor bácsi (a háziorvos többnyire képben van), amennyiben megkérdi, vagy indirekt tudakolódik, igyekszik meghatározni a szükséges terápiát.
- Jó esetben: fogyasztani kell több húsfehérjét, tenger gyümölcsét, ezt-azt,
- Kevésbé jó esetben: sok zöldségfélét, inkább csapvizet,
- Még alacsonyabb jövedelmi viszonyok között tanácsos a minél több friss levegőn való tartózkodás.
A közlekedés is hozhat némi áttörést a jövőben.
Az első évben a közuti forgalomban a nyugdíjasok és munkanélkülik átmehetnek a piros jelzésen. Ez még mind semmi, utána akár már kötelező is lehet számukra.
Ezek természetesen csak fikciók, nem a jelenlegi és nem is a következő politikai vezetésre, hanem a mindenkori és egyáltalán a politikai vezetésre úgy általában értendők, ha valaki mégis magára ismerne, az csak a véletlen műve lehet!