Megtörtént dolgokat meg nem bánni a bölcsesség kezdete.
Persze ez az előre megfontolt gaztettekre nem érvényes, csak az előre nem látható hibás döntésekre.
Azon tűnődtem el a minap egy hír hallatán, hogy valyon miért lehet az, hogy egy lopásért, garázdaságért és hasonló stiklikért bevarrt polgártárs miért nem tűri meg maga mellett azt a másik rabot, aki gyermek-molesztálásért, súlyosabb esetben gyermekgyilkosságért élvezi az állam "vendégszeretetét"?
Ez már nála is kiveri a biztosítékot! Hiába a fekvőnyolcas, amit büntetésül szabtak, nem bocsánatos bűn.
De ne vegyünk ilyen brutális példákat. Katona József már jóval a rendszerváltás előtt adta a szájába Tiborcnak azt a felismerést Bánk bán hazatértével, hogy "ki száz és százezert rabol, bírája lészen annak, kit a szükség garast rabolni kényszerített".
Szerintem ez az idézet 195 év távlatából semmit nem veszített aktualitásából, csak a díszlet és a szereplők változtak, no meg a büntetés súlya, amennyiben nem "közszereplő" az illető.
